13. Piton ágyában


Reggeli után Hermione azonnal választ írt barátjának. Azaz ex-barátjának. Ebédig mégis a levélen járt az esze. Nehezen vallotta be, de nagyon rosszul esett neki, hogy Viktor képes volt megcsalni – méghozzá igazán megcsalni. Igaz, hogy előző nap ő is azon gondolkodott, itt lenne az ideje a szakításnak, de nem ilyen körülményekre gondolt.

Ebédre már Dudley és Petunia is megjelent. Draco megint megpróbálta elbűvölni szíve hölgyét, sikertelenül. Dudley Ginnynél próbálkozott, míg Harry keresztül nem döfte tekintetével – akkor visszavonult. Most, hogy túlsúlyban voltak a varázslók, nem mert nagyon gonoszkodni unokatestvérével. Varázsolniuk ugyan nem volt szabad, de azért veszélyesnek tartotta Harry barátait.

--------

Hermione az estéjén gondolkodott, még a kezében tartott könyv sem tudta lekötni. Csinálnia kéne valami őrültséget. Ki kéne használnia, hogy végre újra független! És nem utolsósorban: revansot kellene vennie Viktoron. Attól talán helyreállna az önbecsülése.

Kár, hogy még visszavan egy tanév, mielőtt végez. Ha ez nem lenne, most már akár össze is jöhetne Pitonnal, hisz nagykorú. Mit tenne a férfi, ha hirtelen betoppanna a szobájába lenge öltözékben? Ellenállna, vagy hagyná, hogy minden megtörténjen? Amikor a csókot kérte, akkor is figyelmeztette, hogy a tanára, de azért belement.

De nem, ezt nem teheti. Türelmesnek kell lennie. Aztán ha adódik valamilyen kihagyhatatlan alkalom, mint amilyen a csókkérés volt, nem fog habozni. Addig meg inkább Piton egyéb képességeit teszteli. Talán este vacsora után tudnak beszélgetni megint egy kicsit.

-----

Vacsora alatt Draco feltűnően jókedvű volt, lelkesen ugratta Hermionét, mint most már facér nőt. Piton csak néha (nem túl feltűnően) mosolyogva nézte a bolondozó fiatalokat.

Evés után Hermione visszament a nappaliba, míg Piton és Draco kettesben, a konyhában maradt. Türelmesen várt, hogy Draco elmenjen, és valami ürüggyel odamehessen a férfihoz beszélgetni. Tíz perc múlva meglepetésére Piton jött ki a konyhából. Hermione távolabbról figyelte, ahogy bekopog Petunia szobájába, és rövid beszélgetés és nevetgélés után bebocsátást nyer a nőhöz. Mindketten izgatottnak tűntek. Mikor tíz perc elteltével sem jött ki, a lány már tudta, mi folyik ott bent. Petunia Dursley befejezte férje gyászolását. Óriási csalódást érzett. Két férfit veszített el egy nap alatt. Az egyiket hamarabb, mint hogy valójában az övé lett volna. Ez még neki is sok(k) volt.

Ez volt az a pont, ahol döntött: az éjszakát ő sem fogja egyedül tölteni. Nem ő! Amíg van egy Draco Malfoy a lakásban… Hisz Dracoról mindenki tudja, hogy nem utasít el szinte senkit… az elmúlt tanévben is elég sok lánnyal randizott… igaz, griffendélessel eggyel se, de hisz még egy hugrabugos libával is járt két hétig! Neki sem mondhat nemet! És egy közös éjszaka talán a sráccal is elfeledtetné Petunia Dursleyt egy időre…
Igen. Az éjszakát Dracoval fogja tölteni, ha a fiú kapható rá. Perselus Pitont meg jobb, ha kiveri a fejéből. Örökre.

-----

Elszántan lépett be a konyhába, ahol Dracot egy újságban elmerülve találta. Meglepődött, amikor a lány mellé ült.

- Draco, nem lenne baj, ha beszélgetnénk?

- Nem, dehogy! Baj van? Mégis jobban fáj az a levél, mint mutattad? – kérdezte aggódva.

- Nem. Fáj, hogyne fájna, de nem fontos. Majd csak túlteszem rajta magam valahogy. Tudod jól, hogy mostanában valaki más jár az eszemben…

- Akivel csókolóztál? – kérdezte Draco, csak fél figyelemmel.

- Honnan tudod, hogy Pitonnal csókolóztam?! – lepődött meg Hermione. Ezt még Draconak sem említette.

- Csókolóztál Pitonnal? – hördült fel Draco. – Ezt nem hiszem el! Ő nem tenne ilyet egy diákjával!

- Pedig vele csókolóztam. Azt hittem az előbb, hogy rájöttél. Akkor történt, amikor olyan rosszul volt, hogy felejtésátkot kért magára. Előtte mondta, hogy kihasználhatom a helyzetet: mondhatok neki bármit, nem lesz következménye, úgyis elfelejti. Gondolom, azt hitte, sértegetni akarom, erre én egy csókot kértem. Nem tiltakozott, és eszméletlen jó volt! Kíváncsi voltam, csókol-e olyan jól, mint amilyen jól néz ki meztelenül… Tudod, mióta láttam véletlenül csupaszon, többször vele álmodtam…

Draco éppen vajsört ivott, és véletlenül félrenyelte. Hermione úgy látta, tényleg nincs jó formában a fiú. Megviselte Petunia folyamatos keresztülnézése, azért ilyen feszült. Eszébe jutott, mit látott mielőtt a konyhába jött, így még jobban megsajnálta a mardekárost. Neki se lehet könnyű mostanában.

- Draco, mond csak, tetszem neked legalább egy kicsit? – kérdezte. Úgy érezte, jobb, ha belevág. Biztos volt a dolgában. Ez az éjszaka más lesz, mint a többi.

- Igen. De miért?

- Emlékszel, mit mondtál nekem reggel? Hogy úgy nézek ki, mint akinek pasi hiánya van? Nos, úgy néz ki, nagyon igazad van. Ráadásul mától független vagyok. Arra gondoltam, lefeküdhetnénk egymással. Csak ma éjjel. Tudom, hogy mással sokkal szívesebben lennél együtt, de mindketten úgy néz ki, hogy reménytelen kapcsolatra vágyunk. Rajtad keresztülnéznek, Piton pedig azon kívül, hogy a tanárom, még egy nagy barom is. Jó lenne egy éjszakára kikapcsolódni…

- Te le szeretnél feküdni velem? – lepődött meg a fiú.

- Igen.

- Csak ma éjjel?

- Igen.

- Miért?

- Mert mint mondtam, Piton egy barom. Ki akarom verni a fejemből. Te pedig megfelelő partnernek tűnsz…

Draco meglepődöttnek látszott.

- Mégis mit tett Perselus, hogy így kiakadtál rá? – kérdezte érdeklődve.

- Jobb, ha nem tudod. De az is jobb, ha én meg kiverem a fejemből örökre. Bocs, hogy búfelejtőnek használnálak… de arra gondoltam, a te helyzeted se túl rózsás mostanában. Talán jó lenne neked is kikapcsolódni egy kicsit… csak egy éjszakára…

- Én mégis szeretnék még Pitonról beszélni veled – akadékoskodott a fiú. – Jó, ne mond el, mit tett, de azért gondolkozz. Ha tetszik neked, akkor a R.A.V.A.SZ után könnyen összejöhetsz vele. Nem hinném, hogy neked gondot okozna felhívnod magadra a figyelmét. Biztos vagyok benne, hogy te is tetszel neki. Akkor miért nem vársz egy évet? Tudom, soknak tűnik, de aztán rengeteg időtök marad egymásra…

- Nem tudom. Pont tegnap este gondolkodtam rajta. Tegnap a laborban nagyon jól éreztem vele magam. Akkor jöttem rá, hogy Viktorral itt lenne az ideje szakítani. Piton okos, intelligens, helyes, szexi, néha kedves és udvarias is tud lenni… de minden héten más nője van. Most is éppen cserkészni indult egy nagyvadra, ha jól láttam… - húzta el a száját a lány. – Ráadásul valaki olyanra, aki… szóval, aki nagyon rosszul esett…

- De Hermione! Piton facér! Nem jár senkivel, veled sem. Akkor miért vetsz a szemére olyat, ami teljesen természetes? Egy egyedülálló férfi miért ne mehetne randevúra?

- Mert… nem tudom – mondta a lány. Hamar rájött, hogy Draconak igaza van. A férfi nem ígért neki semmit. Azt se tudja, hogy tetszik Hermionénak. Logikus, hogy összejön valakivel, még ha ez a valaki Petunia Dursley is, aki most lett özvegy és egy utálatos nőszemély. De akkor sem kellemes az érzés, hogy másnál próbálkozik. - Ebből a szemszögből még nem néztem a dolgot. De tegnap úgy éreztem, lehetne köztünk valami. Tudom, hogy ő is vonzódik hozzám. Ez egyértelműen kiderült, amikor felejtésátkot kért. Akkor most miért megy máshoz? Miért nem jön hozzám? – suttogta.

- Mert te egy diákja vagy. Egy év, mire végzel, és addig nem próbálkozhat. Talán jövő nyárig éljen szerzetesi életet?

- Igen – mondta Hermione durcásan. Draco rávigyorgott. Milyen kislányos így!

- Szerintem megtenné a kedvedért, ha tudná, hogy te is vársz rá… De gondolj bele! Piton hogyan hihetné, hogy leállsz vele? Sokkal fiatalabb vagy! Ne mondd, hogy nem lenne probléma hosszú távon, hogy majd húsz évvel idősebb! Téged nem zavarna a korkülönbség?

- Azt hiszem, nem. De ezt így előre nehéz megmondani. Menet közben derülne ki, milyen rigolyái vannak, és én együtt tudnék-e élni vele. De ezen felesleges gondolkodni. Csak álom az egész úgyis… És ha már a kornál tartunk, ő meg azért nem venne komolyan engem, mert túl fiatal vagyok. Kis csitrinek gondolna, akivel játszik egy kicsit, aztán viszlát!

- Túl okos vagy te ahhoz, hogy bárki is kis csitrinek gondoljon! És szerintem sok közös van bennetek. Mindenképpen érdemes lenne megpróbálnotok. Na, mit szólsz?

- Igazad van. De ma éjjel elment valakihez, amit nehezen fogok megbocsátani neki. Lehet, hogy kicsinyes vagyok, de szemet szemért. Én tényleg szívesen veled tölteném az éjszakát. Többször nem fogom mondani, mert nem szeretnélek ráerőltetni valamire. El tudod dönteni, mit akarsz. Én egy éjszakát ajánlok, amire most nagy szükségem van. Utána, ha akarod, újra átgondolom a Piton iránti érzéseimet. És ha az a bizonyos nő csak egyéjszakás kaland lesz nála is, hajlandó vagyok majd a jövőben esélyt adni neki. De én is szeretnék egy görbe estét. Még sohasem csináltam ilyet, és végre független vagyok. Te vagy az egyetlen, akivel hajlandó lennék rá, mert veled minden lehetne ugyanúgy utána. De nem zárom ki azt a lehetőséget sem, hogy nem esetén bepasizok valahol máshol. Rajtad múlik. Nos, hogy döntesz? Mondj nyugodtan nemet, ha akarsz! – vágta ki a lány szinte egy szuszra.

Válaszul Draco megcsókolta. Alig-alig és ártatlanul.

- Akkor ezt vehetem igennek? – kérdezte Hermione, kérdőn.

- Igen. Ha később nem rám leszel mérges, ha megbánod ezt az éjszakát. Én még véletlenül sem szeretnélek átverni. De ilyen ajánlatnak nem lehet ellenállni - válaszolta a fiú.

Hermione nem értette, mire céloz a fiú, de bólintott. Nem, nem lesz rá mérges. Vállalni szokta döntései következményeit. Draco erre újra megcsókolta, most már mélyebben, kutatón. Hermione visszacsókolta. Nem hazudtak a lányok Roxfortban: tényleg jól csókol a fiú. Igaz, nem jobban, mint Piton…

- Menjünk a szobámba – suttogta a fiú két csók között.

********************** 16-OS KORHATÁR KEZDETE************************

- Nem lehet. Tudod jól, hogy a fenti szobákba csak a tulajdonosuk és Piton mehet be… Maradjunk a konyhában. Ide úgysem jön senki…

- Csináltad már konyhaasztalon? – nevetett fel a mardekáros.

- Nem – nevetett a lány is.

- De… de ugye te már nem vagy…

- Szűz? Nem. Voltam párszor Krummal, de be kell valljam, nem volt valami túl jó… Talán a kviddics miatt gondolta azt mindig, hogy minél gyorsabb, annál jobb… - nevetett fel újra Hermione. Kezdett ellazulni. El sem hitte, hogy egyszer arra vetemedik, hogy megkérje ősi ellenségét, Draco Malfoyt, hogy töltsék együtt az éjszakát!

- Akkor figyelj, mert ma este egy profi vesz kezelésbe – szerénykedett Draco. – De ehhez nyugodt hely és sok idő kell. Erre a konyha nem alkalmas. Gyere velem. Tudok egy jó helyet!

A fiú kézen fogta Hermionét, és végigvezette a folyosón.

- Hé, ez Piton szobája? – rettent meg a lány. – Ide nem jöhetünk!

- Miért nem? Ez van olyan izgalmas, mint a konyha, de kényelmesebb. Te mondtad, hogy Piton randizik ma este…

- És ha hirtelen betoppan?

- Akkor lebukunk. Vállalod a kockázatot?

- Oké. Maximum őt is bevesszük harmadiknak… hé, nyugi, csak vicceltem! – nevetett a lány. Pitonnal és Dracoval egyszerre – nem semmi élmény lenne, az biztos!

A szobában megálltak egymással szemben. Draco – úgy tűnt – még egy újabb megerősítésre vár, így Hermione vette kézbe a kezdeményezést. A fiút egy pillanat alatt megszabadította pólójától.

Draco jól nézett ki. Felsőteste sápadt és izmos volt, szinte teljesen szőrtelen. Szőke haja a vállát verdeste. A lány beletúrt, és közelebb húzta a mardekáros fejét egy csókra. Ettől a mozdulattól Draco is elemére talált, és visszavette az irányítást. Megszabadította partnernőjét blúzától, és végigsimította hátát a melltartó csatját keresve. Mikor Hermione is derékig meztelen lett, lefektette az ágyra, hogy elkezdhesse kényeztetését. Először kezével simította végig, majd ajkaival tapadt mellbimbójára.

A lány könnyen észrevehette, milyen tapasztalt fiúval van dolga. Nem érzett túl nagy vonzalmat iránta, mégis azonnal élvezni kezdte az együttlétet. Nem voltak izzadó, kapkodó kezek, félpercenkénti „ugye neked is jó” kérdések, ami hazugságra sarkallta volna. Draco tudta, mi a jó a nőknek, és nem habozott, hogy véghez is vigye. Hermione nem sokáig maradt néma ajkai kényeztetése alatt.

Draco feneke kemény és izmos volt, ahogy a nadrágon keresztül megmarkolta. A fiú meglepődött bátorságán, ahogy ő maga igyekezett minél hamarabb megszabadulni a közéjük álló ruháktól. Halkan felnevetett, és elismerően pillantott a lány szemébe, majd segített levenni a nadrágját. Most sem okozott csalódást. Hófehér, arisztokratikus teste gyönyörű látványt nyújtott Piton sötét színű szatén ágyneműjén. Hermione akaratlanul is újra meg újra Pitonra gondolt. Az ő bőre is ilyen hófehér lehet… hosszú ujjai végigfutnak combján, az érzékeny bőrt simogatva… csókokkal borítja el teste legérzékenyebb pontjait…

Draco hasonlóan cselekedett, mint ahogy Hermione „álom-Pitonját” elképzelte. Nem volt gyengéd, de erőszakos sem. Rutinos ujjai azonnal meglelték azt a pontot, amitől hamarosan gyönyör áradt szét a griffendéles testében. Úgy tűnt, a szőke fiú mindent elkövet, hogy felejthetetlen éjszakát ajándékozzon a lánynak. Hermione tapasztalatlannak érezte magát mellette, de a fiú türelmes volt, és segítőkészen irányította kezét.

Mikor elérkezett a pillanat, és testük összekapcsolódott, Hermione érezte: soha nem fogja megbánni, hogy természetével ellentétesen cselekedett, és közös éjszakát kért a fiútól. Akármit is hoz a jövő Pitonnal, ennek az éjszakának különleges helye lesz szívében.

Draco később kimászott az ágyból és meztelenül kiment a konyhába. Pár perc múlva egy fürt szőlővel tért vissza és egy kis jégkrémmel.

Hermione meglepve tapasztalta, mennyire egysíkú volt eddigi szexuális élete. Viktor csak a legegyszerűbb verziót ismerte: csók, ruha le, tétova kezek, be, ki, csók, alvás. Pedig milyen izgató volt Draco szájából kicsenni a szőlőszemeket, vagy köldökéből kinyalni a fagyit… úgy érezte, órák teltek el, mire mindent kipróbáltak, mindent átéltek. Kimerülten, összefonódva feküdtek.

**********************16-OS KORHATÁR VÉGE***********************

-Vao – mondta éppen a lány. – Most már értem, miért van oda érted minden harmadik lány Roxforban…

A fiú nagyon humorosnak találta a lány szavait, így belefojtotta a szót.

- Néhány esetben ez mit sem ér…

- Tudom. És sajnálom, hogy aki fontos lenne, annak pont nem te kellesz…

- Csak várd ki a végét! – nevetett fel a fiú jókedvűen.

- Ez a beszéd! – buzdította Hermione, minden lelkesedés nélkül. Ő tudta azt, amit ez a fiú nem. Úgy döntött, nem rontja el a kedvét az információval. – Aludnunk kéne – folytatta más témával. – De nem itt…

- Miért ne? Majd korán reggel eltűnünk, még reggeli előtt. Nem engedlek még ki a karjaim közül. De jól vagy?

- Nagyszerűen. És te? Nem bántad meg?

- Úgy ismersz te engem? Csodálatos vagy. Hülye az a Krum, hogy ezt elfelejtette. De örülnék, ha valamit megígérnél. Ha vége a tanévnek, adj Pitonnak egy esélyt, rendben? Szeretném, ha közösen megtalálnátok a boldogságot, vagy legalább megpróbálnátok. Mindkettőtöket nagyon kedvellek. Örülnék, ha nektek sikerülne.

- Köszönöm Draco. Nagyon kedves vagy. Ígérem, adok Pitonnak egy esélyt. Túlságosan megkedveltem a nyáron, életem végéig bánnám, ha elmulasztanám még a próbálkozást is. És remélem, te is megtalálod majd a boldogságot és a megfelelő nőt.

Olyan furcsa volt Hermionénak egy közös éjszaka után másokról beszélni… de komolyan gondolta, amit mondott. Draco jobb, ha kiveri a fejéből Petuniát és más után néz. Pitonnal meg… majd csak lesz valami.

- Úgy lesz, tudom. De most már tényleg aludjunk. Jó éjt! – válaszolta a fiú mosolyogva, és egy jóéjt-csókot lehelt ajkaira.

- Szép álmokat!

-----

Hermione kora reggel érezte, hogy Draco kicsúszik mellőle az ágyból. Hallotta, hogy a fiúnak még volt mersze Piton privát fürdőszobáját is használni.

- El ne aludj Hermione – suttogta a fiú, miután visszatért. – Én most felosonok. Pár perc múlva kövess, ha nem akarod Pitont bevárni az ágyában. – Draco még egy puszit nyomott a homlokára, majd elment. Hermione pedig békésen visszaaludt.

Ajtónyitásra ébredt. Éppen arra gondolt, hogy valami nem stimmel az ágyával, amikor megérezte, hogy figyelik. Miközben álmosan felült, eszébe jutott, hogy kinek az ágyában van, és hogyan került ide. Mire a rémület első hulláma elérte, észre is vette a szoba tulajdonosát.

- Te jó ég! – gondolta. – Itt vagyok meztelenül Piton ágyában! A FELDÚLT ágyában! Mit gondolhat most rólam? Ezek után biztosan kiábrándul belőlem!

- Jó reggelt, Miss Granger – szólalt meg a tanár könnyednek szánt hangon. – Ugye nem rám várt egész éjjel ilyen hiányos öltözékben? – mutatott a lányra, aki csak most vette észre, hogy a takaró csak derékig takarja. Ijedten kapta maga elé a takarót. Piton takaróját.

A férfi jókedvűnek tűnt, és nem túl mérgesnek. Ilyen jól sikerült volna az éjszakája? Úgy nézett ki, mint aki éveket fiatalodott.

- Bocsánat, tanár úr – suttogta a lány. – Én csak…

- Ne magyarázkodjon. Fél órája összefutottam Dracoval a folyosón. Minden világos számomra.

- Amikor ön kijött Petunia néni szobájából? – csúszott ki meggondolatlanul Hermione szájából. Végül is, a férfi se szent…

- Micsoda? – döbbent meg a férfi. Ennyit a titkokról.

- Láttam tegnap este bekopogni hozzá. Remélem komolyak a szándékai vele…

- Miért?

- Mert Draco… azt hiszem, szerelmes belé. Úgy tudom, ön is tisztában van azzal, hogy odavan az idősebb nőkért… Petunia néni pedig hetek óta keresztülnéz rajta…

- Értem. Hát majd elfelejti, mint az eddigi „szerelmeit” – mondta Piton elkomorult arccal. Jókedvét lemosták az arcáról. – Kimegyek öt percre. Addig öltözzön fel.

Öt perc múlva újra a szobában volt.

- Bocsánat… mindenért… - suttogta a lány. Zavarban volt és szégyellte magát. Pont Piton előtt ilyen helyzetben… – Reggeli után visszajövök kitakarítani, jó? És… még nem mondta, milyen büntetést kapok a… szemtelenségemért…

- Majd mindent megbeszélünk később. Megbüntetni pedig nem szándékozom. Már nagykorú és szünet van. Legközelebb majd jobban vigyáz. Így is sokkal tartozom a felejtésátokért. Lépjen ide hozzám. Jobb, ha hopponálva viszem vissza a szobájába. A folyosó már nem biztonságos. Gondolom ön sem akar rosszindulatú pletykák céltáblájává válni.

Amint a lány odalépett hozzá, magához ölelte, és már a lány szobájában voltak.

- Reggelinél találkozunk. Addig beszélek Dracoval – tette hozzá inkább saját magának, majd már el is tűnt.

Hermione elment lezuhanyozni. Alig hitte el, hogy így megúszta ezt a közjátékot. Még ha a férfi viszonozni is próbálja a felejtésátkot, akkor is túl elnéző volt. De mit érdekli ez? Most legalább Piton is látta, van kihez mennie, ha magányos. Ne higgye azt, hogy mindenki az elviselhetetlen kis mindentudót látja benne.

Egy óra múlva már mindenki fenn volt. A diákok nappalijukban üldögéltek, amikor egy teljesen felháborodott Petunia Dursley száguldott el mellettük a lépcső irányába.

- Rohadt varázslók és még rohadtabb trükkjeik! – kiáltozta magából kikelve, Piton lakosztálya felé rohanva. Mögötte egy derűsen mosolygó Draco Malfoy lépett a szobába. Biccentett egyet vigyorogva Hermione felé, majd a többieket is üdvözölte. Az arcára volt írva, hogy jó éjszakája volt.

- Mit csináltál a nagynénémmel? – kérdezte Harry ellenségesen. Ő még nem békült meg teljesen a mardekáros fiúval.

- Semmit… - nevetett a fiú. – Csak megvicceltem egy kicsit…

- Ugye nem varázsoltad el? – nézett rá ijedten Dudley, aki eddig az egyik sarokba húzódva üldögélt.

- Nem, dehogy! Nem varázsolgathatok csak úgy, amikor akarok! – Ezzel leült Hermione mellé. – Hogy aludtál? – kérdezte cinkos tekintettel.

- Kösz, jól – vörösödött el a lány. Draco ránevetett, de nem szólt semmit. Tartotta magát a megállapodásukhoz.

--------

Reggelinél már nem csak Petunia, hanem Piton is dühös képet vágott. Csak Draco vigyorgott töretlenül. Jót tehetett megtépázott önbizalmának az elmúlt éjszaka. Fel se vette, amikor Piton négyszemközti beszélgetésre hívta a szobájába.

Hermione kíváncsi volt, mi történhetett. Draco végre megunta Petunia stílusát, és megviccelte valami varázstárggyal? Alig várta, hogy kifaggathassa a fiút.

Elsétált Piton szobája felé. Éppen el tudott bújni egy sarokba, amikor nyílt az ajtó.

- Akkor az egészről senkinek egy szót se! – mondta éppen a Professzor, a kilincset szorongatva. – Nem tudom, meg tudom-e nyugtatni Petuniát a viselkedésed után. Olyan régi sebeket szakítottál fel! – sóhajtott.

- Bocsánat, én tényleg nem tudtam! – válaszolta Draco. Jókedve eltűnt. – Azt észrevettem, hogy tetszel neki, de azt nem tudtam, hogy régen szerelmes volt beléd.

- Hát most tudod.

- Bocsánat. Nem gondoltam, hogy téged is megbántalak ezzel. Ez eszembe se jutott. Akkor nem tettem volna ezt. Ígérem, mostantól távol tartom magam Petuniától.

- Neked továbbra is Petunia néni, vagy Mrs. Dursley. És ajánlom, hogy tartsd meg a szavad. Most menj. És tartsd a szád, ha jót akarsz! – fenyegetőzött Piton az iskolai stílusában. Hermione a távolban is megborzongott a jeges hangtól. Szinte már el is felejtette, hogy a férfi ilyen szokott lenni. Furcsa lesz szeptembertől Roxfortban.

Draco lehajtott fejjel elkullogott, Piton meg visszament a szobájába. Hermione is visszaosont az emeletre. Nem értett semmit. Csak egy volt biztos: bármit is tett Draco, most túllőtt a célon.

------

Hermione ezek után inkább nem faggatta ki Dracot. Tudta, úgyse mondana semmit. Köti az adott szava. Jobb, ha a fiú nem húz ujjat Pitonnal, hisz ő az egyetlen, akire most számíthat, mint amolyan szülő-féle. De talán előbb-utóbb elszólja magát a mardekáros. Akkor ott lesz, és majd kiderül az igazság.

Következő fejezet